Templomunk története

A templom 1930-32-ben épült. Nemcsak Európában, korának egyedülálló bazalt ékessége, de Badacsonytomajnak is, mint tájvédelmi körzet, világörökség része is lehetne! Európában jelenleg két szürke bazaltkőből épült háromhajós templom van. Az egyik Franciaországban a másik Magyarországon, Badacsonytomajon és az utóbbi épült korábban.

Már a honfoglalás korában betelepedett bencés szerzetesek Szent Imre tiszteletére templomot építettek az itt lakó szőlőművelők segítségével. Ez, a „bazaltorgonák” lábánál létesült a hegy nyugati részén.

Majd a pálosok az úgynevezett „Klastrom kút” szomszédságában emeltek Istennek házat. Ez, a „Kőkapu” alatti keleti tisztásra épült.

A tatár-török dúlások romokat hagytak, II. József szerzeteseket feloszlató rendelete még a papok jelenlététől is megfosztotta a vidéket. A még jó állapotban lévő elárvult templomok is romokká váltak, a szegények házépítéshez használták fel az éppen maradt építési anyagokat.

1757-60-ban az „Iskola-dombon” az elődök példáját követve Szent Imre tiszteletére, egytornyú barokk templomot építettek.  Amely 1930-ig szolgálta a polgárok lelki felemelkedését. (Helyén most a Katolikus Közösségi Ház monumentális együttese emelkedik, amely Szerenka Miklós plébános atya tevékenysége alatt épült 1992-ben és dr. Szendi József érsek szentelte fel.)

1903-5-ben Bazalt Bánya Rt. alakult a bazalt kitermelésére. A templom magasságában, kötélpályán szállították a kibányászott ásványi terméket. A robbantások, melyek a munkálatokhoz tartoztak, és a csillék (vaskosarak) rezgése, a majd 170 éves épület szerkezetében kárt okozott, veszélyeztetve volt a szentmisén résztvevők biztonsága.

1930-32-ben Varga Sándor plébános, a „Vallás alap” és a helybeli lakosok anyagi támogatásával megépíttette a mostani neoromán templomot Fábián Gáspár tervei alapján. A plébános közbenjárására a bányaigazgató Tószeghy Frayd hozzájárult a bazalt ingyenes adományozásához. A szorgalmas községlakók, fogatosok, iparosok önzetlen munkájuk (20 ezer arany pengő értékében) eredményeképp 1932 októberében püspök felszentelhette a templomot, amely 37 méter hosszú és 19 méter széles.

A templombelső két részből áll. Az első a szentély, apszisében a fehér műkőből vörös márvány oszlopdíszítéssel oltáron álló szentségtartó felett Krasznay Lajos által mintázott Szent Imre szobor foglalt helyet. A kupola szgraffitóját Leszkovszky György tervezte.(Fia domonkos rendi szerzetes és a szórvány örmény katolikusok lelki vezetője). A keresztre feszített Krisztus szenvedése megenyhül, mikor az áhítatos hívő a latin nyelvű körfeliratot magyar fordításban így összegzi „Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig.” A kereszt tövéből kinövő szőlőindák sugallják az élet győzelmét a halálon, (a halálból új élet fakad). Ezen kívül a művész a táj megélhetési kultúrájára utaló szőlőfürtökkel is ki akarta fejezni a nép lelki belesimulását a Természetfölöttibe. A Szentháromságba vetett hit a boltozat jelképeivel: galamb - Szentlélek, kéz - Atyaisten, középen a Fiúisten szenvedő emberi alakban- jut kifejezésre.

A körmegoldásokban elhelyezett evangélisták jelképei az újszövetségi Szentírásban leírtak hitelességére utalnak. (Márk: oroszlán, János: sas, Máté: angyal, Lukács: tulok)

Az apszis mozaik ablakai Bátky György tervei szerint beleillenek a Szent Imre tisztelet kiemelésébe. Az oltár fölött balra Szent István, királyi díszben. A jobb oldali mozaik képe Szent Erzsébet „rózsacsodáját” jeleníti meg. (II. Endre lánya- házassága révén, bajor földön-az önzetlen szeretet szociális lelkiség példáját élte. A szegényeknek kenyeret vitt éppen, mikor a férje kérdőre vonta. Szétnyitotta kötényét és élelem helyett, rózsák illatoztak benne.)

Az apszisban a kupola folytatásaként hosszanti irányban szgraffito technikával oszlopsor puritán egyszerűségben fenséges helyszínt biztosított a Szentáldozat bemutatására. A jobb és bal oldali záró falakon a szőlőindás megoldás ismétlődik. A körívet az Árpád-házi szentek arcképei díszítik. A körív alján az angyal, a felsorakoztatott szentek tisztaságára utal.

A második rész: a hajó. A szentélytől egy míves kovácsoltvas rács (áldoztató rács) választotta el. Ide térdeltek az Oltáriszentséget magukhoz vevők. A hajó három részre tagolódik. A két oldalsó „árkád” fehér falával a románkor hívság nélküliségét fejezi ki a tervező. Az árkádok megvilágítására szolgált a színes ablaküvegeken beszűrődő fény. Batky mozaikjai Krisztus szenvedéseinek állomásait örökítette meg, a helybeli polgárok és fürdővendégek anyagi hozzájárulásával. A főhajót a fenti sárga katedrál üvegű ablakokon bejövő fény tette napossá. Az árkádok jobb oldalán a Szent család szoborcsoportját, a bal oldalán a Piétát (a halott Krisztust Szűzanya ölén) helyezte el Krasznay művész. A jobb oldali árkád befejezéseként a kis kápolnában építették a Lourdes-i barlangot. (Mária és Bernadett szobra a barokk templomból való). A bejárati ajtónál helyezték el Szent József és Szent Antal, míg az áldoztató rács két oldalán, jobbra Jézus szíve, balra kis Szent Teréz gipszből készült szobra látható. Az árkádok alatt található gyóntatószék ismeretlen lengyel mester munkája.

A padok tölgyfa anyagát Mikes szombathelyi püspök úr adományozta, Korponay jószágkormányzó közvetítésével. A padok előtt állt a barokk keresztelő kút.

A kórus orgonáját a pécsi Angster cég 1946-47-ben állította, kétregiszteres tizenkét fokozatú változatban.

Az 1944-es háború alatt ellenséges gránátbecsapódások az ablakokban tettek kárt. A katedrál üvegek helyett sima üveggel pótolta a hiányokat Dr. Géczy Lajos, aki Varga atyát követte a plébánosi teendők végzésében 1946-ban. A megszálló katonák a plébániát teljesen kifosztották. Anyagiakban hiányt szenvedtek polgárok és a plébános is, de ennek ellenére a lelkiélet, a hitoktatás zökkenőmentesen folyt a templomot magukénak tudó hívők mindennapjaiban.

1969-ben, Géczy atya halála után, Dr. Lékai László vette át a lelki gondozást. Ő a zsinat szellemében szembemiséző oltárt terveztetett Dominek György művész atyával. Felolvasó állvány és húsvétigyertya tartó is került a szentélybe tardosi vörös márványból.

1976. november 6.-án szentelte fel az új liturgikus teret Lékai atya, aki 1972-től veszprémi püspök, majd bíboros lett. Az átalakítással járó munkálatokat utódja Szerenka Miklós bonyolította le. A padfűtést Tóth Alajos helyi villanyszerelő mester nagy gondossággal és hozzáértéssel végezte.

1981-ben a templom 50 éves fennállására alapos tatarozással és a belsőtér átrendezésével készült a plébánia közössége. A szentély teljes átalakítása is erre az alkalomra maradt. A Dominik György által készített márvány oltár a jobboldali árkádsor végén lévő kápolnába került. A Lourdes-i barlang a templom előcsarnokában nyert elhelyezést a betérő hívek lelki megnyugvására. Így nem olyan fájdalmas a templom zárva tartása, ami a többszöri betörések következménye. Az eredeti oltár előtérbe került. A Szentségházat (tabernákulum) falba süllyesztették, a felette lévő örökmécsest Szécsi István ötvös mester készítette, két oldalán barokk puttók láthatók. Az oltárszekrény alatt található padló váza a Herendi gyárból való, Szerenka atya ajándéka.

A Szent Imre szobor a jobb oldali fali fülkébe került, közelebb a hívekhez. Az így felszabadult apszis fogadta be Udvardi Erzsébet Kossuth díjas művész alkotásait. Újszerű technikával (olaj montázs) készült monumentális táblaképei a templom látogatóinak lelki és művészi élményt nyújtanak.

Középen az Utolsó vacsorát jelenítette meg. Az oltáron bemutatott napi szentmise áldozat misztériuma ennek a jelenetnek a folytatása. (Krisztus szavai: „Egyétek és vegyétek…”). Az arany és ezüst fólia alkalmazása kiemeli fényhatásával az apostolok szerető együttlétét Istenükkel. A kép sötét tónusú alakja, Júdás, árulásra készül. Érdekes a tanítványok arca, a helybeli szőlőmunkások vonásaival.

A bal oldali táblán a Getszemáni éjszaka mélységét érezhetjük át. Közösséget vállal hívővel és hitetlennel a szeretet jegyében. Érdekesség, hogy a poroszlók egyikének kezébe pisztolyt ad a művésznő.(II. János Pál pápa a festés időpontjában egy merénylet célpontja volt.)

A jobb oldalon a feltámadást megörökítő kompozíció látható. Az arany fólia a boldog öröm fényét sugározza a nézőre.

A hajó jobb első árkád pillérén az építtető Varga Sándor plébánosra emlékezve tábla jelzi az egyházközösség háláját. Vele szemben Dr. Lékai László bíboros prímásnak állít emléktáblát, aki elindította és anyagi támogatásával hozzájárult, hogy Szerenka Miklós plébános befejezze az átalakításokat, tatarozást, csatornázást.

Hátul a kis kápolnában még gyönyörködhetünk Udvardi Erzsébet művésznő triptichonjában. Balra az „Angyali üdvözlet”, jobbra „Mária látogatása Erzsébetnél” középen „Mária gyermekével” diszkrét pompájával nyűgözi le az imádkozó, ámuló híveket. Vele szemben hársfából faragott Szent Rita szobor Marialigeti László pesti mester alkotása található.

A keresztelőkút is ide került a régi templom viszonylagosan jó állapotú padjaival együtt.

A bejárati kapu két oldalán elhelyezett domborművön a falu hősi halottainak neve szerepel, akik a két világháborúban vesztették életüket. (Teljes névsor Kalmár László Badacsony című könyvében). A bejáratnál a nyitott árkád felett hosszanti erkély, amelyre ünnepek alkalmával zászlókat helyeznek.

A torony 33 méter magasból a messziről érkezőknek is hirdeti az ég felé törő hit ősi megjelenítését.

Óráját Kálóczy Kálmán polgármester kezdeményezésére, az önkormányzat hozzájárulásával, megvilágítatták, figyelmeztetvén a múló időre.

„Itt lakó légy, vagy vándorló turista, szeretetben éld a perceket!”

Kiadó: Sabjanics Miklós esperes-plébános

2020. Augusztus 01